Vissza a Blogra

Heurisztikus elemzés, a közkedvelt UX módszer

10
 perc
heurisztikus elemzés UX-esek számára

A Heurisztikus elemzés a UX szakemberek körében használt egyik legnépszerűbb technika. Elsősorban weboldalak és applikációk felhasználhatósági tesztelésére alkalmazzák. Segítségével gyors visszajelzést szerezhetünk az elemzett platform felhasználhatóságára, problémáira és hiányosságaira vonatkozóan.

A bejegyzésben először a heurisztikus elemzés egyes területeit ismerjük meg, majd kitérünk az analízis előnyeire és limitációira is. Végül pedig konkrét tippet osztunk meg, amelyeket Te is azonnal kipróbálhatsz!


Mi az a heurisztikus elemzés?

A heurisztika szó alapvetően az ógörög nyelvből származik, és “rátalálást” jelent. A módszer nem véletlenül kapta ezt a nevet. Célja, hogy azonosítsa, rátaláljon a vizsgált platformon található hiányosságokra és problémákra.

A UX dizájnerek egyre több eszköz és technika közül válogathatnak, amely támogatja munkájukat, napi szinten látnak napvilágot az újabb és újabb szoftverek és módszertanok.

Nézzük végig, mi a heurisztika 10 pontja:

  1. Rendszer állapotának láthatósága

A rendszernek mindig egyértelműen fel kell tüntetnie, hogy éppen mi történik, mi a következő lépés. Gondoljuk például arra, amikor elindítunk egy filmet és megjelenik a homokóra ikon vagy bármi egyéb, ami a betöltődést jelöli. Ez a jelzés tisztán kommunikálja, hogy nem lefagyott a rendszer, hanem dolgozik a parancs teljesítésének érdekében. Hasonló a telefon akkumulátor töltöttségi mutatója is, ami számmal és vizuális elemekkel is érzékelteti a készülék töltöttségi állapotát.

  1. A rendszer és a felhasználó világának találkozása

Fontos észben tartani, hogy nem gépeknek, hanem (egyelőre) embereknek készítjük a weboldalakat és alkalmazásokat. Éppen ezért a nyelvezet, amit használunk, a szimbólumoknak, amiket feltüntetünk egyszerűen értelmezhetőeknek kell lenniük az emberek számára. Ne használjuk tehát olyan technológiát, amelyet nehezen kezelhető vagy értelmezhető.

  1. Felhasználói szabadság és irányítás

Előfordul, hogy hibázunk, sőt! A mobilkészülékek elterjedésével és egyre szélesebb körű használatával számtalanszor fordul elő, hogy véletlenül félrenyomunk valamit, amit valójában nem szándékoztunk. Ilyen esetekre is gondolni kell és biztosítani a felhasználóinknak a visszalépés lehetőségét. Biztosan előfordult már, hogy apró figyelmetlenségből majdnem töröltél egy képet vagy alkalmazást a telefonodról. Ilyenkor - az esetek többségében - kapsz egy pop-up üzenetet, amely a megerősítésedet kéri a parancs befejezésére vonatkozóan. Ha valójában mégsem akartad törölni a fájlt, akkor  kaptál egy “vészkijáratot” és megmentetted az adott dokumentumot.

  1. Következetesség és konvenciók

Legyünk következetesek, hiszen a felhasználók sokkal jobban alkalmazkodnak a megszokotthoz. Használjunk egységes nyelvezetet és dizájn elemeket. A logikai felépítés ne változzon oldalról oldalra. Minél inkább konzisztensek vagyunk, annál könnyebbé tesszük az oldalon való navigációt is és ezzel együtt nő a felhasználói élmény is.

  1. Hibamegelőzés

Fontos, hogy az általunk felépített (vagy csak ellenőrzött) rendszer segítsen megelőzni az esetleges hibák elkövetését. Érdemes ezért előre gondolkodni, hogy mivel járulhatunk a rendszer minél problémamentesebb használatához. Gondoljunk például arra, amikor email, Facebook vagy a NetPincér fiókunk bejelentkezésnél meg kell adnunk a felhasználói nevet és a hozzá tartozó belépési kódot. Az jelszó mező tízből tízszer kipontozza az általunk begépelt kódot, így csak bizakodhatok abban, hogy jól azt valóban jól írtuk be. Erre fejlesztették ki azt a funkciót, amely egy gomb megnyomásával láthatóvá és ellenőrizhetővé teszi az addig láthatatlan kódot, elkerülve így az esetleges félregépelést.  

  1. Felidézés helyett felismerésre késztetés

Rengeteg információ ér minket nap, mint nap, a figyelmünk egyre szerteágazóbb. Ezért is fontos, hogy a(z ellenőrzött) rendszer ne terhelje túl a felhasználónkat, próbáljon meg neki segíteni az információk tárolásában és azok későbbi felevenítésében. Például egy webshopon csökkenthetjük úgy a rövid távú memória leterheltségét, hogy feltüntetjük a korábban látogatott termékoldalakat. Így nem kell a felhasználónak mindent észben tartani, elég csak lejjebb görgetni és megtalálja, amire korábban már rákeresett.

  1. Rugalmas és hatékony használat

Vannak esetek, amikor érdemes különválasztani a kezdő és tapasztalt felhasználókat és eltérő opciókat kínálni a számukra. A profi user - feltételezhetően - már számtalanszor látogatta a platformot, jól ismeri a rendszert. Előnyös ezért, ha a felhasználói élményét gyorsító, “ shortcut” opciókkal gazdagítjuk.

Képszerkesztés esetében, ha valaki már régóta használ Photoshopot, akkor munkáját számtalan billentyűkombináció teheti hatékonyabbá. Ezzel szemben egy kezdő user lassabban fog dolgozni és feltehetően a felületen jól látható opciókhoz fog elsőként nyúlni.

  1. Esztétikus és minimalista design

Tagadhatatlan, hogy a minimalizmus hódít az utóbbi években. Szerencsére a csili vili megoldásoktól távolodva előtérbe került a letisztultság és a logikus felépítés. Minden olyan elem, amely fölöslegesen elvonja a figyelmet nem kell, hogy szerepeljen a platformon. Ellenőrizzük viszont, hogy ami valóban releváns és szükséges az megfelelően van-e kommunikálva.

  1. Hibakezelés

A hibamegelőző funkciók rendszerbe való beépítése elengedhetetlen, mellyel sok időt és energiát spórolhatunk meg felhasználóinknak. Azonban előfordul, hogy nem tudunk minden hibát előrejelezni. Ilyenkor lép életbe a hibakezelés. Tehát annak a helyzetnek kezelése, amikor már kialakult egy probléma a felületen, ami megoldásra vár.

Gondoljunk például arra, amikor egy webshopos termékvásárlásnál a szállítási adatainkat adjuk meg. Amennyiben hiányosan vagy rosszul töltjük ki a formot, akkor egy egyértelmű hibaüzenettel találkozunk. Pl.: “Telefonszám megadása kötelező.” Ezáltal a felhasználók egyértelmű iránymutatást kapnak mi a teendőjük, amivel sikeresen el is hárítjuk a hibát.

  1. Súgó, dokumentáció biztosítása

A legtöbb rendszer nem követeli meg, hogy külön dokumentáció készüljön hozzá, ennek ellenére ártani nem árt. Előfordulhat, hogy bonyolultabb platformok esetében “eltéved” a felhasználó, értetlenül áll a következő lépés előtt. Ilyenkor előnyös pl: egy súgó funkció vagy gyakori kérdések menüpont létrehozása, ahol az ügyfélszolgálatot kímélve, megtalálja a felhasználó a kérdéseire a válaszokat.

A heurisztikus elemzés előnyei és limitációi

Amennyiben nem akarunk kiegyezni egy gyenge vagy közepes minőségű digitális termékkel, akkor kötelező a heurisztikus elemzéshez nyúlnunk. Jóval nagyobb eséllyel indulunk el az ügyfélszerzés irányába, vagy sikeresebben tartjuk meg a már meglévő vásárlókat.

Most pedig nézzük sorban az előnyöket:

  • Gyors és költséghatékony: a meglévő belső erőforrások lehetővé teszik, hogy gyorsan és olcsón elvégezzük az elemzést.
  • Átfogó: a legkritikusabb pontok biztosan kellő figyelmben és átvizsgálásban részesülnek
  • Könnyen értelmezhető: csapaton belül és azon kívül is jól kommunikálhatóak az eredmények. Az elkészült dokumentum megfelelő iránymutatást nyújt a dizájnereknek.
  • Már tervezés elején is használható: nem kell megvárni, amíg teljesen elkészül a rendszer, hanem már a kezdeti lépésekben is bevethető.

Esetleges limitációk:

  • Usability szakértők hiánya: számolni kell azzal, hogy nem találunk elegendő vagy megfelelő kvalitású szakembert az elemzéshez
  • Hamis pozitív eredmények: az elemzés során bizonyos területeket negatívnak minősítünk, azonban azok nem feltétlen okoznak negatív élményt a végső felhasználók számára.
  • Ha az értékelést végző szakértők külsős emberek, akkor előfordulhat, hogy nincsenek tisztában a rendszer technikai limitációival, így úgymond felesleges köröket futunk.

A heurisztikus gondolkodás lépései

heurisztikus elemzés

A jól kivitelezett heurisztikus elemzés kellő felkészülést és előre lefektetett, konzisztens szabályrendszert követel meg. Egy lépés kihagyása is torzíthatja az eredményeket.

Az alábbi lépések biztosítják, hogy a maximumot hozzuk ki az analízisből:

Lépés 1: Határozd meg a büdzsét, az elemzés fókuszát, illetve a rendelkezésre álló időt

Nem mindegy, hogy a teljes rendszert kell tesztelni vagy a felhasználói útvonal csak egyik, másik aspektusát. Az is befolyással van ránk, ha idő szűkében vagyok és már “holnapra kell a munka”. Ilyenkor jobban tesszük, ha meghatározzuk a fókuszt és kiválasztjuk a vizsgálandó elemeket.

Néhány ötlet, ami gyakran a kritikus elemek közé tartozik:

  • Regisztrációs oldal
  • Email feliratkozás
  • Pénztár oldal
  • Navigáció

Amint megvan a fókusz, sokkal hatékonyabban tudunk továbbhaladni, így semmiképp se hagyjuk ki ezt a lépést.

Kérdés, amit fel kell tenned: Mit akarok tesztelni?

Lépés 2: Ismerd a végfelhasználót

Minden ember különböző és így van ez a felhasználókkal is. A megfelelő elemzés érdekében szükséges megértenünk a problémáikat, motivációjukat és azt is, hogy mennyire tapasztaltak bizonyos rendszerek használatában.

Előfordulhat, hogy valaki nehezebben boldogul egy regisztrációs form kitöltésénél, míg mások a fizetésnél akadnak meg. Azonosítsunk tehát többféle látogatói csoportot olyan ismérvek mentén, mint például demográfia, személyes ismeretek és egyéni preferenciák. Ezek ismeretében az értékelők pontosabb információkhoz juthatnak a tesztelés során.

Kérdés, amit fel kell tenned: Kinek készül ez a termék?

Lépés 3: Válaszd ki a heurisztikákat

Határozd meg, hogy az értékelők milyen heurisztikák mentén végezzék a tesztelést. Ez biztosítja, hogy az értékelés egységes irányelvek mentén történjen és az eredmények összeegyeztethetőek legyenek.

Kijelölt heurisztikák nélkül az elemzés eredményei megbízhatatlanok, inkonzisztensek, végső soron pedig használhatatlanok lennének.

Kérdés, amit fel kell tenned: Milyen heurisztikákat fogok alkalmazni?

Lépés 4: Alakíts ki egy egységes értékelő rendszert

Próbálj felállítani egy egyszerű értékelő rendszert, amely az értékelő csapat számára is könnyen alkalmazható.

Az értékelés történhet például az alábbiak megjelölésével

  • Kritikus
  • Normál
  • Jelentéktelen probléma

De jelölhetjük ezeket akár a jelzőlámpák színeivel is (zöld, sárga, piros). Lényeg, hogy a tesztelők konzisztensen használják a jelöléseket, ami aztán könnyen feldolgozható az elemzés során.

Kérdés, amit fel kell tenned: Mi alapján / hogyan fogják értékelni a vizsgált platformot a tesztelők?


Lépés 5: Elemezd és foglald össze az eredményeket

Ahogy az elemzés végéhez érkezünk, ideje összegyűjteni, összehasonlítani, majd összegezni az eredményeket.

Kezdjük a duplikációk kiszűrésével, majd az adatok rendszerezésével, ez segítség lesz a dizájner csapatnak a feladatok priorizálásában.

Kérdés, amit fel kell tenned: Mit mutatnak az eredmények? Mi a következő lépés?


Ezután nincs más hátra, mint mérlegelni az eredményeket és beütemezni a javítási köröket.

Összegzés: a heurisztika szerepe az elemzésben

A heurisztikus elemzés egy rendkívül hatékony módszer a digitális termékek használhatóságának elemzésére. Nem szabad azonban egyedül erre az innen kinyert adatokra építenünk, hiszen bizonyos pszichológia tényezők - mint például a kognitív torzítás - limitálják az értékelők 100%-os objektivitását. Az optimális eredmények elérése érdekében a heurisztikus elemzést érdemes kombinálni a Cognitive Walkthrough (CW) módszerével és személyes user interjúkkal.